VESZPRÉMI IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARA levele

2014. 05. 15. 10:32:39

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgáltatási Főosztálya a következőkről tájékoztatott, melyre nyomatékosan hívom fel szíves figyelmeteket: 

„Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 13.§. (4) bekezdése értelmében a szakértő köteles közölni a kirendelő hatósággal, ha a feltett kérdések megválaszolása egészben vagy részben nem tartozik azon szakismeretei körébe, amelyekben a szakértő a rá irányadó szabályok szerint jogosult eljárni. 

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Kódexének 19. §-a szerint a szakértő köteles minden, a szakértői kijelölésében meghatározott (a névjegyzékbe és a szakértői igazolványba bejegyzett) szakterületén kívüli területre (kompetencián kívüli) tartozó kirendelést, megbízást visszautasítani, illetőleg a szakértői tevékenysége során, a szakterületén kívülre eső kérdésekre a kirendelő, illetőleg megbízó figyelmét felhívni, és ezzel egy időben – kérdésre – a szakértői vélemény adását megtagadni. 

Tájékoztatom, hogy az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlása tekintetében az igazságszolgáltatás egyik elsőszámú érdeke, hogy az adott szakkérdésben olyan szakértő járjon el, aki az adott szakkérdés megválaszolására jogosultsággal rendelkezik. Az igazságügyi szakértői tevékenység engedélyköteles tevékenység, azaz – jogszabályban meghatározott kivételek mellett – csak az gyakorolhatja és csak azon a területen, aki erre vonatkozóan a névjegyzéket vezető hatóságtól engedélyt kapott rá. 

Az engedélyezési eljárás garanciális elemein kívül azonban a jogalkotó több eszközzel is kívánja a kirendelőket támogatni. Az igazságügyi szakértői működésről szóló 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet (a továbbiakban: Szmr.) több szakkérdés esetében is egyértelműen megjelöli, hogy az adott szakkérdés felmerülése esetében mely szakterülethez tartozó vizsgálatot kell lefolytatni. Az Szmr.-en túl más jogszabályok is segítenek a szakkérdések megfelelő besorolásához; építésügyi területeken pl. az építésügyi szakterületek átdolgozásra kerültek az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet határozza meg egyértelműen, hogy az egyes építésügyi szakkérdés mely építésügyi műszaki (és így ennek megfelelően az igazságügyi) szakterülethez tartozik. 

Tárcánk törekszik arra, hogy a fenti kérdésekben pontos és szakszerű tájékoztatással segítse a kirendelők munkáját. Kompetenciákra vonatkozó megkeresések esetén minden alkalommal jelezzük a kirendelő felé a szakértő azon kötelezettségét, amely szerint köteles soron kívül jelezni azt, ha a szakkérdés nem tartozik az általa megválaszolható kérdések közé. Ezzel egyidejűleg több alkalommal is jeleztük a bíróságok és ügyészségek felé, hogy az Szmr.-ben meghatározott kompetenciaköröket fokozottan vegyék figyelembe. 

Mindezek mellett szigorítottuk az etikai vétségek büntetését is. Kezdeményezésünkre elfogadott törvénymódosítás alapján 2013. július 01. napjától a kamara az etikai eljárás során kizáró határozatot köteles azzal a szakértővel szemben hozni, aki nyolc éven belül harmadik alkalommal követ el etikai vétséget.”

Kérem a leírtak szíves tudomásulvételét.


<< vissza